Toth Jànos, doki_
- üzenete:
Ikrek
IKREK (05. 21-06. 21)
Elem: Levegő
Színe: világos árnyalatok, elsősorban sárga
Drágakő: Topáz, akvamarin, berill
Uralkodó bolygó: Merkúr
Az Ikrek, mint a neve is mutatja, elsősorban kettős természetű, de mozgékony, barátságos, segítőkész, éles eszű, kíváncsi, találékony, nyugtalan, szomjas a tudásra, önfeláldozó is.
Nehéz őt követni, hiszen alapjában véve gyors, és sokszor még nagyobb lendületet vesz. Szellemileg nyitott, állandó izgalomban van, érdeklődő, és fizikailag is aktív. Változékony és hangulatember, belső konfliktusai miatt a külvilág számára gyakran úgy tűnik, mintha kettős személyiség lenne.
Az Ikrekre jellemző az intellektualitás, állandóan intenzív értelmi tevékenységet folytat, és mindig valami újat keres a világban. Szereti az ellentmondásokat, és ha nem talál, hajlamos maga körül is teremteni, hogy gondolkodását ezáltal csiszolja. Remek vitapartner, hiszen „ikerlétéből” adódóan állandóan a kettősséget keresi, amit egy vitában kiválóan fel tud használni a pro és kontra érvek felsorakoztatásában.
Az Ikrek igazi városi ember, a forgalom, a rengeteg ember, újdonságok, kapcsolatok, a feszültség, elfoglaltság. Ő az az ember, aki mindig azt kérdezi: miért?
Olyan munkára van szüksége, ahol nagy a pörgés, fontos a kommunikáció, jó elemző- és vitakészségre, rugalmas gondolkodásra van szükség.
A szerelemben a szellem segítségével lehet meghódítani, felületesen szinte bárkivel jól kijön. Hozzá a levegő jegyű emberek illenek, különösen a Vízöntő és a Nyilas.
Toth Jànos, doki_
- üzenete:
Az érzelmi szeretettel más gond is van. Elmúlhat. Vagyis nemcsak a térbeli, az időbeli távolság is gyengíti. Amikor azt mondtam, hogy a szeretet: örök - nem erre a szeretetre gondoltam. Ez romlékony. Magához ránt valakit, aztán elengedi. Sőt, el is taszítja. Az idők során lehet belőle közöny - a "Nem tudom, mit szerettem rajta..." kiábrándulása. Néha úgy hagyunk magunk mögött egy kedves embert, mintha soha semmi közünk nem lett volna egymáshoz. Életünk hajója sodródik előre, s ők a farvízen eltűnő távolodó hullámokba vesznek. Lemaradnak. Arcuk mint a vízmosta fényképek, elhalványulnak és szétfoszlanak. Idegenné válnak. A szerelem forró vonzalmát olyan hideg közöny válthatja fel, hogy még az egykori szerető halála sem fáj. Az ember néha úgy emlékszik vissza egy-egy ilyen elmúlt érzelmi kapcsolatára, mintha az előző életében történt volna. Vannak szerelmeink, akiknek arcát is elfeledtük. "Ki ez?!" Az érzelmek kihűlése azonban csak az egyik tragédiája ennek a "szeretet"-nek. A másik, amikor hőfokát megtartja ugyan, de átcsap önmaga ellentétébe. Gyűlölet lesz belőle. Ez az érzelmeink poláris természetéből fakad. Vonzás nincs taszítás nélkül. És taszítás sincs vonzás nélkül. A kettő: egy. Az érzelmi szeretet árnyéka: a gyűlölet. Ott lapul mögötte. És a gyűlöletben mindig fölfedezheted a visszájára fordult érzelmi szeretetet.
:)köszke!